A Magyar Nemzeti Múzeumban most nyílt meg a Schöfft 3 – Egy festőcsalád három generációja című kiállítás, amely a nevezetes 18-19. századi művészdinasztia festő tagjainak pályafutását igyekszik bemutatni. A kiállítás kurátorai sajnos nem vesztegettek szót a család fényképész tagjaira – ezt…
Az 1910-es évek elején az egész világon végigsöpört a többnézetű ("multigráf") portrék divatja. Ősi időktől fogva ismert optikai játék ez: az egymással szöget bezáró tükrök által megsokszorozott képet újra meg újra felfedezi a színház, rácsodálkozunk a vidámparki elvarázsolt kastélyokban, és ezen az…
Látta-e már a százötven évvel ezelőtti Budát éjjel? Most megnézheti. Szórakoztató szemfényvesztés 1870 tájáról.
A mozi és a televízió előtti korban a legkülönfélébb képmutogatók elégítették ki a közönség képi látványosságok iránti vágyát. A 19. század a ködfátyolkép-előadások, panorámák, diorámák…
Ferenc József egyetlen olyan fényképe, amely a budai királyi palotában készült − ám nem a magyar közönség számára.
A pilseni származású Doctor Albert (1813−1888) jónevű pesti fotográfus volt a maga idejében; előbb aranyérmet, majd udvari fényképészi címet is nyert a királytól. Arra azonban aligha…
Ifjúkorában nagyvilági bálok híres szépségeként tündökölt, majd amikor férje halála után a vidéki birtok csendesebb világába szorult vissza, romantikus regények írásában élte ki vágyódását az arisztokrata báli világ csillogása iránt. Buday Sándorné életét egy izgalmas ifjúkori portréjával idézzük…
A Magyar Tudományos Akadémia székháza 1862 és 1865 között épült. Egy belga fényképész épp ez idő alatt járt erre, és megörökítette a felállványozott, épülőfélben lévő palotát.
A Magyar Tudományos Akadémia – mindannyian tanultuk az iskolában – Széchenyi István 1825-ben felajánlott, hatalmas…
Charles Dall amerikai misszionárius Indiából hazafelé tartva látogatott el Erdélybe. Vad bennszülöttekre és sárból tapasztott kunyhókra számított, ehelyett művelt, európéer társasági életet talált. Végül életre szóló barátságot kötött az erdélyiekkel, akiknek fényképeit is megőrizte. A kis…
Mielőtt élete végén pénzhamisításra adta volna a fejét, a fényképész Kováts Mór elkapott néhány érdekes pillanatot az 1890-es évek Budapestjének változóban lévő társadalmáról.
Az 1873-as városegyesítés után a vidéki parasztság tömegei áramlottak Budapestre a jobb élet reményében. A…
Széchenyi Istvánnak – sok egyéb mellett – arról is markáns véleménye volt, milyen az eszményi női orr. Hajnik Irén orra pedig elbukott a vizsgán.
1859. szeptember 8.-án Széchenyi Istvánt meglátogatta nagycenki birtokának tiszttartója, Hajnik János. A hírneves, gépesítésért rajongó…
A régifotó-gyűjtők kedvelt szórakozása a „kilógó lólábak” felfedezése a képeken. Ilyenek például a festett díszletháttér mögül kikukucskáló inas vagy a látszólag könnyed és természetes testtartásban álldogáló urat aládúcoló, alul kilógó támaszláb. Az örök kedvenc azonban a „rejtőző anya”, azaz a…
A fényképezés hőskorának érdekes műfaja volt a jelmezbáli portré. A farsangi maszkabálok az év legfontosabb társasági eseményei közé tartoztak, és a fényképezés elterjedésével a szervezők és a sajtó is ösztökélte a bálozókat, hogy karneváli jelmezükben vetessék le magukat. Az elkészült képek azután…
A mai Clark Ádám tér az 1870-es évek második felében vált Budapest ikonikus látványává. Most egy korai fényképet mutatunk be róla, az Alagút tetején álló kávéház-pavilonnal, száguldó konflissal, és Divald Károly fényképészműtermének reklám-kirakatával.
Amikor a Budavári Sikló 1870-ben megépült,…